Érdekességek

Leg-leg-leg...

A legnagyobb hazai NB I-es győzelem:

  • 1972.05.28. Videoton FC - Egri Dózsa 8-0
  • 1997.10.18. Videoton FC - Tiszakécske 8-0

A legnagyobb idegenbeli NB I-es győzelem:

  • 2011.03.12. FTC - Videoton FC 0-5
  • 2014.11.29. Pápa - Videoton FC 0-5

A leghosszabb NB I-es győztes sorozat:

  • 2014.07.26-2014.10.04. 10 mérkőzés

A legtöbb lőtt gól NB I-es szezonban:

  • 1977-78-as szezon
    (18 csapatos bajnokság, 34 bajnoki mérkőzés a szezonban)
    77 lőtt gól

A legtöbb NB I-es meccs Vidi-mezben:

  • 1.Végh Tibor 420 bajnoki (1974-1989)
  • 2.Karsai László 335 bajnoki (1968-1981)
  • 3.Horváth Gábor 317 bajnoki (1979-1991)
  • 4.Kovács József 316 bajnoki (1968-1980)
  • 5.Csongrádi Ferenc 315 bajnoki (1974-1987)

Az 5 legtöbb NB I-es gólt szerző Vidi-játékos:

  • 1.Szabó József 111 gól (1977-1987)
  • 2.Nikolics Nemanja 88 gól (2010-2015)
  • 3.Tiber László 78 gól (1971-1982)
  • 4.Karsai László 71 gól (1968-1981)
  • 5.Burcsa Győző 67 gól (1977-1985)

Az 5 legtöbb NB I-es mérkőzésszámmal rendelkező edző:

  • 1.Kovács Ferenc 264 meccs (1972-1988)
  • 2.Lantos Mihály 102 meccs (1977-1980)
  • 3.Mezey György 74 meccs (1990-2011)
  • 4.Csertői Aurél 69 meccs (2004-2006)
  • 5.Csongrádi Ferenc
    Várhidi Péter
    65 meccs
    65 meccs
    (1995-2001)
    (2001-2002)

Helyezés az NB I-es örökranglistán:

  • Az NB I-es örökranglistán (a szerzett pontok alapján) csapatunk a 7. helyen áll, a Győri ETO mögött a második legeredményesebb vidéki csapat mi vagyunk.

Egy mérkőzésen lőtt legtöbb gól:

  • Az „egy mérkőzésen lőtt legtöbb gól” vidis klubrekordja 4 találat, melyet 3 Vidi-játékosnak sikerült eddig elérnie: Wollek Tibor 1970. június 7. Videoton SC - Haladás VSE 7-1, Jován Róbert 1988. augusztus 20. Videoton SC - Dunaújvárosi Kohász SE 4-1, Zoran Kuntics 1995. május 10. Parmalat FC - Vác FC-Samsung 6-3

A legeredményesebb edző:

  • A legeredményesebb Vidi-edző (legalább 45 mérkőzés alapján) Paulo Sousa 68,09%-os teljesítménnyel.

A legtöbb alkalommal válogatott játékosunk:

  • Vidi-játékosként a legtöbb alkalommal - összesen 24-szer - Csongrádi Ferenc szerepelt a magyar válogatottban. A második helyen Juhász Roland áll 19-cel, míg Kovács József 18-cal a harmadik. A légiósok közül Stopira a listavezető. 1941 óta íródó történelmünkben már közel 50 játékost adtunk a felnőtt magyar nemzeti csapatba, a külföldiekkel együtt a félszázas számot már át is léptük.

Nemzetközi kupamérkőzések száma:

  • A magyar klubcsapatok közül a MOL Vidi FC játszotta a 7. legtöbb nemzetközi kupamérkőzést, szám szerint 91-et. Ennél többször csak az FTC (266), az Újpest (202), az MTK (174), a Bp.Honvéd (159), a Vasas (146), és a DVSC (94) lépett pályára.

    *A Közép-európai Kupát figyelembe vettük, de az Intertoto Kupát 1995 előtt nem. A félbeszakadt, 1984-es Vidi-PSG-t nem vettük figyelembe.

A legtöbb nemzetközi kupameccsen szereplő játékosaink:

  • A legtöbb nemzetközi tétmeccset a Vidi színeiben csupa-csupa közelmúltbeli és jelenlegi labdarúgó játszotta. Vinícius Paulo 2011-től kezdve szerepel klubunknál és eddig 43-szor lépett pályára. A második helyen a 2012-ben szerződtetett Stopira áll 36-tal, míg Kovács István 33-szor, Pátkai Máté 28-szor, Loic Nego 27-szer, Juhász Roland és Kovácsik Ádám pedig 26-26 alkalommal játszott. Eddig összesen 195 Vidi-játékos lépett pályára színeinkben nemzetközi tétmérkőzésen.

    *A Közép-európai Kupát figyelembe vettük, de az Intertoto Kupát 1995 előtt nem. A félbeszakadt, 1984-es Vidi-PSG-t nem vettük figyelembe.

Nemzetközi kupameccsen a legtöbb gólt szerző játékosunk:

  • A legtöbb gólt nemzetközi tétmeccsen a Vidi színeiben Szabó József szerezte, aki többek között a Partizan elleni mesternégyesének köszönhetően 10-zel fejezte be karrierjét. A második helyen a hatgólos Marko Scsepovics áll, Nagy II Jánosnak 5, Nikolics Nemanjának, valamint Danko Lazovicsnak 4 van.

A legtöbb Magyar Kupa-meccsen szereplő játékosaink:

  • A legtöbb vidis bajnokival is büszkélkedő Végh Tibor a csúcstartó 56-tal, Kovács Józsefnek 45, Fejes Gábornak 41, Karsai Lászlónak 40 van. A közelmúlt és a jelen játékosai közül Vinícius Paulo és Kovács István állnak a legjobban, ők már átlépték a 30-as határt.

A legtöbb Magyar Kupa-gólt szerző játékosaink:

  • A lista élén későbbi vezetőedzőnk, Horváth Ferenc áll 25-tel, de eljutott 20-ig Karsai László (21) és Sitku Illés (20) is. Nikolics Nemanja leszorult a képzeletbeli dobogóról, ő a 4. 17-tel.

Érdekességek

A háború árnyékában

1943-ra a második világháború csatazaja lassan-lassan Magyarországot is elérte. A labdarúgó-bajnokságok ennek ellenére egészen a végsőkig nem álltak le, pedig számos, mai szemmel nézve hihetetlen történet tarkította a találkozókat. 1943. október 24-én a Vidi – akkori nevén Székesfehérvári MOVE VSK – a Pétet fogadta a Takaródó úton. A bajnokit Téli góljával 1-0-ra megnyertük, de a lebonyolítás messze nem volt zökkenőmentes: a meccset a légvédelmi szirénák megszólalása miatt 80 percre félbe kellett szakítani…Egy évvel később, a második világháború miatti kényszerű szünet előtti utolsó összecsapáson Gánton léptünk pályára. A találkozóra már két órás késéssel érkeztünk meg, mert a csapatnak ezt az időt óvóhelyen kellett töltenie, de a pláne nem ez volt. A szőrösszívű Jávoros játékvezető ugyanis nem „kegyelmezett meg” és nem indította el a mérkőzést, mert igazolólapjaink otthon maradtak. Ezekért végül egy bátor leventefiú kerékpározott el, majd vissza – a Vidi pedig 4-0-ra nyert.

Gyakori edzőpartner

A Vidi alapítása óta nem hivatalos összecsapáson már 11 alkalommal megmérkőzött a magyar válogatottal. 1955-ben még az Aranycsapat legtöbb tagja mellett maga Puskás is tiszteletét tette a Berényi úton (és 20-0-ra győztek). Először és eleddig utoljára 1988. április 23-án vertük meg a nemzeti csapatot, mégpedig Kovács F. (2), Csucsánszky és Magyar góljaival, 4-3-ra.

Mesterhármasok a megyében

Az NB-s bajnokságokon és a kupasorozatokon kívül a korabeli újságok még összesen 43 olyan bajnoki teljesítményt jegyeztek fel, amikor klubunk csatára legalább három találatot ért el – ennél az ismeretlen jegyzőkönyvű mérkőzésekkel együtt magasabb is lehet a szám. Történelmünk első, 1942-43-as idényében a 13 fordulós bajnokság során 12 alkalommal fordult elő ez a kisebb statisztikai bravúr (ebből Szép Ferenc egymaga hetet vitt véghez).

Legendák a Vidi szolgálatában

Klubunk történelmében a halhatatlan Aranycsapat több egykori tagja is közreműködött. Lantos Mihály edzőként 1977 és 1980 között ült kispadunkon (és ezzel Kovács Ferenc után övé a legtöbb NB I-es meccs a Vidi edzőjeként), de kevésbé ismert Hidegkuti Nándor története. Az MTK legendája 1958-ban vonult vissza és 1959-ben már kinevezték a kék-fehér csapat trénerévé, de azt megelőzően, 1958-59-ben a Székesfehérvári Vasas SC edzőjének, Gábor Sándornak a szaktanácsadója volt – még olyan mérkőzések is akadtak, amire egyedül ő jelölte ki a kezdőnket. Rajtuk kívül az 1961-64 között játékosként, 1966-ban edzőként a Vidit erősítő Kárász Endrét is gyakran emlegetik, mint „az Aranycsapat örökös tartalékját”.

Válogatottak – a kezdetek

Klubunk történetének első olyan játékosa, aki később válogatottságig vitte, Fister Ferenc volt. A kiváló csatár 1959 és 1963 között játszott az akkor Székesfehérvári Vasas SC, majd VT Vasas néven szereplő együttesünknél, majd a Budapesti Vasas igazolta le, ahonnan 1965-ben mutatkozott be a nemzeti csapatban. Az első, aki aktuálisan is Vidi-labdarúgónak mondhatta magát beválogatásakor, Fejes Gábor volt: 1970-ben háromszor lépett pályára a magyar színeket képviselve.

Öngól másodpercek alatt

1965-ben egy BVSC elleni másodosztályú bajnokin meglehetősen furcsa találattal szerzett vezetést a vasutas csapat: másodpercek alatt úgy voltak 1-0-s előnyben, hogy a labdához hozzá sem értek. A Fejér Megyei Hírlap így számolt be erről az öngólról: „Balogh [Károly] Szőkének [Miklós] gurította le a kezdést, ő pedig Bognárnak [Ferenc]. A védő félfordulattal hazaadta - volna, de a labda elment Tímár [Mihály] mellett, így az ellenfél úgy szerzett vezetést, hogy hozzá sem ért a labdához.”

Elsőként a legjobbak közt

A Vidi 1968-ban Székesfehérvár történetének első NB I-es labdarúgó-csapata lett, ráadásul mindmáig csak egyetlen egy követte: a MÁV Előre SC 1977 és 1980 között szerepelt az élvonalban. Az örökmérlegünk ráadásul ellenük is pozitív, 6 meccsből 3-szor nyertünk és 1 döntetlen mellett csak 2-szer kaptunk ki.

Erős kezdés, erős folytatás

Nagy II János hosszú és sikerekben gazdag fehérvári karrierje már szó szerint az első perctől kezdve kiválóan indult: 1969. január 22-én a második csapat ellen játszott edzőmérkőzésünkön a kezdő sípszót követően másodpercek alatt eredményes volt. Ezt a gólt később csak az NB I-ben további 56 követte…

Az első mestermunka

A Vidi élvonalbeli történetének első mesterhármasát Wollek Tibor lőtte 1970-ben, egy Haladás elleni helyosztón – mi több, támadónk akkor négy találatig is eljutott. Azóta további 23 alkalommal volt erre példa (Jován és Kuntics pedig 4 gólig is eljutottak egyszer-egyszer), utoljára 2011-ben, amikor későbbi gólkirályunk, André Alves egy Siófok elleni 7-0-s meccsen triplázott.

Az első renitens

Az első sárga lapot színeinkben Nagy II János gyűjtötte be, akinek 1972. március 5-én a Vasas ellen mutatta fel a kártyát Szkokán játékvezető. Valamely játékosunk ellen elkövetett szabálytalanságért először az MTK-s Mezei Béla „sárgult be” ennél valamivel előbb, 1971. november 7-én.

Legyőzöttből legyőző

Történelmünk holtversenyben legnagyobb élvonalbeli sikere az Egri Dózsa 1972 tavaszi 8-0-s kiütése. Ezen a találkozón az ellenfélnél pályán volt Czeczeli Károly is, aki évekkel később karrierje során először és utoljára éppen a Vidiből lett válogatott.

Tripla hét perc alatt

Az 1974-75-ös szezon 29. fordulójában a Vidi a Tatabányát ütötte ki 6-1-gyel. A találkozó érdekessége, hogy csatárunk, Szalmásy Tamás 7 (!) perc alatt, a 81. és a 88. minutum között ért el mesterhármast.

Nyolcan kaptak hetest

Az 1976-os bajnokság 5. meccsén a SZEOL 7-0-s vereséget szenvedett Sóstón. A mérkőzést a szegediek 8 emberrel fejezték be, a három kiállított között a magyar válogatott későbbi szövetségi kapitánya, Egervári Sándor is ott volt.

Gólpassz debütánsként

Nem jutott hosszú élvonalbeli karrier Porogi Lajosnak, aki 1976. szeptember 25-én lépett pályára karrierje során először és utoljára NB I-es meccsen. Bár csak 15 percet játszott, a Tatabánya ellen 4-2-es sikerrel záruló összecsapáson így is kiosztott egy gólpasszt, melynek „kedvezményezettje” Szalmásy Tamás volt.

Siker Kovácsok nélkül

1977 áprilisában 0-0-s döntetlent harcoltunk ki a Salgótarján csapata ellen. Az összecsapás érdekessége, hogy együttesünk mindkét „Kovács” vezetéknevű tagját kiállították: József a 27., László a 75. minutumban jutott erre a sorsra.

Öngól-parádé

Nem mindennapi meglepetéssel szolgált az 1977-78-as idény 19. fordulója: a Csepel 5-0-s kiütésekor a Vidi a 7. percre már kétgólos előnyt szerzett, méghozzá két öngólból. Mintegy 30 évvel azt megelőzően viszont alakult ez fordítva is, amikor a Ceglédi VSE ellen elszenvedett kiütéses, 8-0-s vereség alkalmával hátvédünk, Sarkadi az első 10 perc során háromszor is saját hálójába talált.

Panenkázás Sóstón

Antonín Panenka, az 1976-ban Európa-bajnok csehszlovák válogatott legendás középpályása – akiről a világhírű, löbbölős tizenegyes-típust elnevezték – Sóstón tétmeccsen is pályára lépett. 1981-ben a Rapid Wien színeiben UEFA Kupa-találkozóra érkezett és csapatával 2-0-s sikert aratott.

Az utolsó kupadöntő

Mind a mai napig a Vidi az utolsó magyar klubcsapat, amely európai kupadöntőt játszott. 1985-ben a Real Madrid elleni UEFA Kupa-fináléban előbb 3-0-ra kikaptunk Sóstón, a visszavágón viszont Májer Lajos bombagóljával 1-0-ra győztünk.

Senki sem sejthette

Az 1987-es Intertoto Kupa során két, később hazánkban is ismertté váló szakember is vendégszerepelt Sóstón. Júliusban a Malmö edzőjeként az angol válogatott későbbi szövetségi kapitánya, az akkor még fiatal Roy Hodgson járt Székesfehérváron; majd alig egy hónapra rá a játékosként a csehszlovák nemzeti csapatig is eljutó, akkor bohemiansos Zdenek Scasny futballozott gyepünkön – ő 2011-ben magyar csapatot, a Debreceni VSC-t irányította.

Debütálás duplával

Talán senkinek nem volt olyan emlékezetes debütálása a Vidiben, mint Babai Lászlónak: az 1989 májusában alig 19 éves tehetséget a Tatabánya ellen az 57. percben cserélte be Kaszás Gábor, a csatár pedig első labdaérintéséből gólt lőtt, majd a 78. percben második találatát is megszerezte, emberhátrányban lévő együttesünk pedig 3-1-re nyert.

Mr. Q

Több külföldi származású labdarúgónk nevében is szerepel a magyarban ritkán használatos Q betű, de olyanból csak egy van, aki magyar állampolgárként ilyen névvel megfordult a Vidiben: Quirikó László, aki 1989-90-ben játszott Fehérvárott.

Az első fecskék

Klubtörténelmünk első, magyar kötődéssel nem rendelkező, külföldi játékosa a jugoszláv Mirko Tintar volt, aki 1989 augusztusában egy Veszprém elleni mérkőzésen debütált a Vidiben. Az év nyarán vele együtt egy másik honfitársát is szerződtettük, Mirszad Szprecsak első bevetésére viszont csak a nyár végén került sor.

„Kistaki” intézte el a DAC-ot, Szabó József a Craiovát és a Partizant

A nemzetközi kupákban három vidis (legalább) mesterhármas született 2017-ig bezárólag. A leghíresebbre, Szabó József Partizan elleni mesternégyesére alighanem mindenki emlékszik és az időrendben első is az ő nevéhez fűződik: az 1983 nyári Intertoto Kupában a Craiova együttesét szomorította. A Vidi történetének legnagyobb nemzetközi kupás győzelmét hozó 1993-as, DAC elleni 7-1-es összecsapáson Takács Lajos ünnepelhetett háromszor.

Villámtornán, sztárok ellen

Az 1990-es évek közepén, a Parmalat szponzorációjának időszakában a Vidi rendszeresen látogatott Olaszországba edzőtáborozni, amely időszak alatt több villámtornán is pályára léptünk. Ellenfeleink erejét jól jelzi, hogy két év alatt mások mellett olyan világsztárok is játszottak a mieink ellen, mint Gianfranco Zola, Fabio Cannavaro, Hriszto Sztojcskov vagy Oliver Bierhoff.

Kuntics: 4 + 2 = 10

A Vidi történetében mindössze egyszer fordult elő, hogy egy játékosunk 10-es értékelést kapjon a Népsporttól vagy Nemzeti Sporttól: Zoran Kuntics 1995. május 10-én a Vác 6-3-as kiütésekor négy gólt lőtt és kiosztott két gólpasszt is, ezzel érdemelte ki az osztályzatot.

Az utolsó mohikán

Az 1984-85-ös UEFA Kupa-menetelésben részt vett játékosok közül a Vidi színeiben utoljára Disztl Péter lépett pályára, 1995. 10. 28-án.

Elnyújtott karrierek

A legnagyobb időköz két, ugyanazon személy által játszott NB I-es bajnoki között kis híján 18 év: Disztl Péter 1977. december 10-én debütált és 1995. október 28-án lépett pályára utoljára a Vidiben. Ennél csak néhány héttel volt rövidebb a Kuttor Attila első és utolsó pályára lépése között eltelt idő. Egykori csapatkapitányunk 1989. augusztus 12-én már megmutatta magát a fehérvári drukkereknek, 2007. április 6-án pedig még mindig tapsolhatták őt szurkolóink.

Családi vonások

Összesen hat olyan család része a Vidi történelmének, ahol két generáció képviselői is pályára léptek NB I-es bajnokin. Először a Tiber-família büszkélkedhetett ezzel (László 1971-82, Krisztián 1993-94), majd Boboryék következtek (Béla 1968, Balázs 1999). Harmadikként lett NB I-es játékos id. Horváth Gábor (1979-91) fiából, ifj. Horváth Gáborból (2003-11), de később sikerült ez a Disztl-családban (László 1980-87, 1994-95; Dávid 2005, 2007), Vadászéknál (Imre 1979-87, 1990-94; Viktor 2005-08) és legújabban Fejeséknél (Gábor 1968-80; András 2008, 2014-17) is. A legtöbb vidis bajnokija a Horváthoknak van (317+142), de a Fejesek és a Vadászok is átlépik a 300-as határt.

Az első 'igazi' külföldi edző a kispadon

Az egykori Magyarország területén, (Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban) született vezetőedzőinket (dr. Kalocsay Géza, Jenei Imre) követően a Vidi első, valóban külföldi trénere Szlobodan Kustudics volt, aki segítőjével, Dragan Szekuliccsal együtt 1996-ban ült le kispadunkra.

Mesterhármasok az NB-ben

NB-s, de nem NB I-es, hanem alacsonyabb osztályú bajnokságban összesen 16 mesterhármast hoztak össze játékosaink abban a valamivel több mint 14 esztendőben, amíg ott szerepelt klubunk. A sort még az FDSE néven szereplő 1948-as együttesünk tagja, Varga Miklós nyitotta – ő a Monort keserítette. 1959-60-ban (Szentes, Szőke, Balogh K.), 1969-ben (mindháromszor Karsai) és 1999-00-ben (Zombori Z., Lendvai, Gyurováth) háromszor is sikerült.

Kiesés ezüstgóllal

Az UEFA 2002 és 2004 között alkalmazta az „ezüst gól”-szabályt, amely azt jelentette, hogy amennyiben a 2x15 perces hosszabbítás bármelyik félidejében gól esik, a kiesésre álló csapatnak a játékrész végéig van lehetősége egalizálni. A tiszavirág-életű szabályozásnak a Vidi is áldozatul esett egyszer, amikor 2003-ban az UEFA Intertoto Kupában a bolgár Marek Dupnyica 4-4-es összesítésnél a 97. percben gólt szerzett, a hátrányt pedig a hátra lévő mintegy nyolc minutum alatt nem sikerült ledolgozni.

Kapus más szerepkörben

Élvonalbeli történelmünk során eleddig egyetlen egy alkalommal fordult elő, hogy a Vidi kapusa gólt szerezzen: 2004. május 22-én, a Haladás ellen 5-0-s állásnál Daniel Tudor futott neki a labdának és értékesítette is a büntetőt. A végeredmény korábbi csatárunk, Róth Ferenc találatával 6-1 lett.

Edzőként hibátlan

Klubtörténelmünk egyetlen edzője, aki 100%-os tudott maradni a Vidi kispadján, az Németh Zoltán. Jellegzetesen szőke egykori bekkünk 2006-ban Csertői Aurél távozása és Marijan Vlak érkezése előtt, egy Honvéd ellen 1-0-ra megnyert összecsapáson irányította a csapatot.

10/10

A Vidi 2007-ben teljesen hibátlan felkészülési időszakot tudhatott magáénak. 10 mérkőzésen léptek pályára Marijan Vlak tanítványai és sorban legyőzték az Ikarus (10-1), a Pálfa (17-1), a REAC (4-3), a Paks (3-0), a Felcsút (2-1), a Győri ETO (3-0), a Fehérvárcsurgó (8-3), a Vasas (4-2), a Medimurje (3-0) és a Mór (7-1) csapatait is.

Három duplázó

Az egyetlen játékos, aki a Vidi 2006-os megnyert és 2011-es elveszített Magyar Kupa-döntőjén is pályára lépett, az Sebők Zsolt. A 2011-es és 2015-ös között kétfős átfedés van: Sándor György és Nikolics Nemanja játszott a Kecskemét és az FTC ellen.

Triplakirályok

A Vidi eddigi 25 NB I-es mesterhármasát 20 különböző játékos szerezte, de háromszor még senkinek nem sikerült elérnie ezt a bravúrt – Wollek, Szalmásy, Szabó J., Sallói és André Alves is kettőnél állt meg. Ha az NB-s alacsonyabb osztályú évadokat és a hivatalos kupasorozatokat is figyelembe vesszük, még további 49 tripláról beszélhetünk, a listavezető pedig Karsai László öttel (1 NB I, 3 NB II, 1 Magyar Kupa). Szabó József négyet ért el (2 NB I, 2 nemzetközi kupa); Burcsa Győző (1 NB I, 1 MK, 1 NBK), Wollek Tibor (2 NB I, 1 Felszabadulási Kupa) és Horváth Ferenc (3 MK) pedig hármat.

Sitku ötször

A Vidi játékosai a Magyar Kupában és más hivatalos kupasorozatokban sem tétlenkedtek az elmúlt évtizedek alatt: az MK-ban 25, a Ligakupában 2, a Felszabadulási Kupában 1, a Nemzeti Bajnokságok Kupájában 2 alkalommal lőttek (legalább) mesterhármast. A mesterötös is összejött egyszer, Sitku Illés a Velence ellen ünnepelhetett ennyi alkalommal 2007-ben.

Csató, Kuttor és Caneira a Vidi veteránjai

Klubunk hosszú évtizedek óta híres utánpótlás-neveléséről, de időről időre természetesen veterán labdarúgók is helyet kapnak keretünkben. Az eddigi valaha volt legidősebb, aki élvonalbeli mérkőzésen magára öltötte a Vidi mezét, Csató Sándor volt: ő 2002-ben 13666 naposan szerepelt utoljára csapatunkban. Ennél valamivel fiatalabb volt 2007-es távozása idején Kuttor Attila (13461 nap), akit a 2014-ben még Fehérváron játszó Marco Caneira (13084 nap) követ. A 13000-et még klublegendánk, Bognár Ferenc éri el, aki 1968 szeptemberében 77 nappal lépte ezt túl, amikor a Ferencváros ellen pályára lépett.

Mérföldkőként belépni az NB I kapuján

A Vidinél és más NB I-es csapatoknál évente sok-sok új játékos kap lehetőséget arra, hogy letehesse a névjegyét az élvonalban. Az idő múlásának feltűnő jele, ha arra leszünk figyelmesek, hogy már az előző évtizedben született labdarúgók is debütálnak bizonyos csapatokban - a magyar élvonal első, 2000-ben született labdarúgója, Kiss Tamás például épp ellenünk lépett pályára először a legjobbak között. Lássuk, hogy alakult ez az évtizedek folyamán klubunk háza táján! Első feljutásunk, 1968 idején az 1950-es születésűek számítottak kirívóan fiatalnak, ebben az esztendőben ilyen futballista nem is kapott lehetőséget csapatunkban. 1969-ben, az NB I/B-ben kapott először lehetőséget Nagy III János (1950), aki természetesen a visszajutást követően, 1970-ben is pályára lépett. 1977-ben már a 60-as évek szülötteinek ideje jött el: decemberben Disztl Péter (1960) játszott elsőként. A '70-esek között Király József (1970) vitte a prímet, 1987 augusztusában nevezték a kezdőbe. 1998. március elsején jött el első ízben az 1980-as születésűek ideje, amikor Vágó Attila Simek Péternek (1980) szavazott bizalmat. 2008. március 30-án Disztl László vetette be a napvilágot 1990-ben meglátott Lelkes Pétert.

Az első góllövők mások

Egy dolog az adott évtizedek szülötteinek debütálni az NB I-ben és egy másik góllal is nyomot hagyni - nem véletlen, hogy egy nevet leszámítva teljesen más listát kapunk, ha ezt figyeljük. Az "azonosság" Nagy III János nevéhez fűződik: ő az, aki 1950-es születésűként az évtized elsőjeként eredményes is tudott lenni, bár erre 1971-ig kellett várnia. Az egy dekáddal fiatalabbak között Szirják Attila (1963) jelenti a mérföldkövet, ő 1981-ben győztes találatot szerzett a Nyíregyháza ellen. A "sorban" Babai László (1970) következik, aki 1989-ben rögtön egy duplával ütötte ki a Tatabányát. Az 1980-as születésű generáció első sikere éppen a másodosztályra esik, Szalai Tamás (1980) 1999-ben örvendeztette közönségünket, de ha szigorúan vesszük az élvonalbeli kitételt, akkor már Hompoth Balázs (1980) 2000-es találata jelenti az első gólt. Az 1990-ben vagy azután születettek között az első néhány debütáns nem járt sikerrel ezen a téren, így végül Gosztonyi András (1990) 2010 szeptemberében törte át a határt.

Egyből egy

Tamás Krisztiánt 2018-ban a Vasas elleni mérkőzésen a 90+1. percben csereként állította be Marko Nikolics vezetőedző. A balhátvéd a hátra lévő időben egyetlen egyszer ért labdához, de abból gól lett: Marko Scsepovics passzát szép kapáslövéssel juttatta a hálóba.

Fiatalok és doyenek a Vidi kispadján

A Vidi első NB-be jutása (1957) óta a legfiatalabb vezetőedző, aki tétmérkőzésen együttesünk kispadjára ülhetett, Disztl László volt, aki 1997 tavaszán mindössze 34 esztendős, 9 hónapos és 11 napos volt, amikor a Csepel ellen győzelemre vezette csapatunkat. Kispadunkon a legidősebb debütáns Varga István volt, ő 2008 nyarán 60 éves, 3 hónapos és 22 napos volt, amikor irányítása alatt megvertük a REAC-ot. A legidősebb vezetőedző, aki tétmérkőzésen a kispadunkra ült, dr. Mezey György volt, ő 2011 tavaszán 69 év, 8 hónap, 15 nap idős volt, amikor elbúcsúzott a friss bajnokcsapattól.

Több mint 100-szor lehúzni a rolót

Klubunk 1957 óta íródó NB-s történelme során számos kiváló kapussal ajándékozta meg a magyar labdarúgást, közülük többen akár egy évtizeden át is segítették a Vidit. Sőt, minden tétmérkőzést figyelembe véve olyan portás is akad, aki karrierje során több mint 100 alkalommal óvta meg a góltól klubunkat - ő pedig nem is lehet más, mint Disztl Péter, akinek eszén 84 bajnoki mellett 5 UEFA Kupa-, 12 Magyar Kupa- és 3 Nemzeti Bajnokságok Kupája-összecsapáson sem tudtak túljárni az ellenfél támadói. Összesen 89-ig jutott el Kovács László, a félszázat pedig még Tímár Mihály (64) és Sebők Zsolt (55) is túllépi.

A sóstói stadion története

A kezdetek

Az egye­sü­let el­ső pá­lyá­ja a Be­ré­nyi úti sa­la­kos pá­lya volt, ame­lyet 1941—43 kö­zött épí­tet­tek. Ava­tá­sa 1943. szep­tem­ber 26-án volt. A há­bo­rú után 1950-től 1959-ig itt ját­szot­ta a csa­pat a mér­kő­zé­se­it. Köz­ben az el­ső fü­ves pá­lyánk ava­tá­sa 1955. ta­va­szán volt, de ugyan­ak­kor a sa­la­kos pá­lyát meg­hagy­ták edző­pá­lyá­nak. A fü­ves pá­lyán ját­szott a csa­pat 1955—59 kö­zött és 1962-től 67-ig. Az utol­só baj­no­ki mér­kő­zés a Be­ré­nyi úti pá­lyán az 1967-es baj­nok­ság utol­só előt­ti for­du­ló­já­ban a VT Va­sas—Ganz Má­vag 5:l-es mér­kő­zés volt. Szép bú­csú volt, a csa­pat ez­zel a mér­kő­zés­sel NB l-es tag­sá­got vál­tott.

A sóstói stadion

Pap István vezérigazgató üdvözlőbeszéde

A csa­pat há­rom­szor köl­tö­zött a Sós­tói sta­di­on­ba, mi­re vég­leg ott is ma­radt. Elő­ször 1948-tól 50-ig, az egye­sü­lés után FD­SE né­ven ját­szot­tak ott két évet, de mi­kor ön­ál­ló­ak let­tek, vissza­köl­töz­tek a Be­ré­nyi út­ra. Má­so­dik al­ka­lom­mal 1959-től 62-ig ját­szott a Sós­tón a csa­pat, ugyan­is 1959-ben a Va­sas lett a pá­lya tu­laj­do­no­sa. 1963-tól 67-ig, ami­kor a pá­lyát át­épí­tet­ték, a Va­sas is­mét a Be­ré­nyi úton ját­szot­ta baj­no­ki mér­kő­zé­se­it. A har­ma­dik al­ka­lom­mal 1967. szep­tem­ber 20-án avat­ták fel a pá­lyát Pap Ist­ván üd­vöz­lő­be­szé­de után a VT Va­sas—Er­furt mér­kő­zés­sel.

VT Vasas—Erfurt mérkőzés

A vadásztölténygyári pálya

Az el­ső gó­lun­kat az új lé­te­sít­mény­ben Bog­nár Fe­renc sze­rez­te 22 m-es sza­bad­rú­gás­ból. Az el­ső baj­no­ki mér­kő­zést az új­já­épült Sós­tói sta­di­on­ban az 1967-es NB I/B baj­nok­ság utol­só for­du­ló­já­ban ját­szot­ták. Az el­len­fél a Kecs­ke­mét volt, 3:0-ra győz­tünk, de a mér­kő­zés ered­mé­nyé­től füg­get­le­nül a VT Va­sas már be­ju­tott az NB I-be. Az­óta meg­sza­kí­tás nél­kül Sós­tón ját­szik a csa­pat. 1975 őszén is­mét át­ala­kí­tást vé­gez­tek, az ál­ló­he­lyet bő­ví­tet­ték.

1975 őszi átalakítás

1978-tól es­ti mér­kő­zés­re is al­kal­mas a pá­lya: el­ké­szült Ma­gyar­or­szág egyik leg­jobb vi­lá­gí­tá­sá­val ren­del­ke­ző sta­di­on­ja. Az el­ső lám­pa­fé­nyes meccset 1978. ok­tó­ber 18-án ját­szot­ták: Vi­deo­ton - Hon­véd 1-0, gól­szer­ző No­váth György.

A kandeláber felállítása

Négy év­vel ké­sőbb újabb mo­der­ni­zá­lás kö­vet­ke­zett. 1982-ben új­ra át­ala­kí­tot­ták a sta­di­ont, amely ak­ko­ri­ban az or­szág egyik leg­szebb sport­lé­te­sít­mé­nye volt.

Felújítás

A leg­utób­bi fel­újí­tás so­rán, 2002-ben, a ré­gi fő­le­lá­tót tel­je­sen le­bon­tot­ták, s az új, kor­sze­rű épít­ményt 2005-ben ad­ták át. Az át­épí­tett lé­te­sít­mény­ben a né­ző­tér egy­har­ma­da fe­dett lett, ki­épí­tet­ték az egye­di be­lép­te­tő, és tér­fi­gye­lő rend­szert, ké­szült irá­nyí­tó hely­ség, kü­lön he­lyet ala­kí­tot­tak ki a saj­tó és a VIP ven­dé­gek szá­má­ra, s a töb­bi igen szi­go­rú UE­FA elő­írás­nak is ma­ra­dék­ta­la­nul ele­get tet­tek. Ez­ál­tal a sta­di­on min­den nem­zet­kö­zi elő­írás­nak meg­fe­lelt.

2010-ben va­la­mennyi szek­tort szé­kek­kel sze­rel­ték fel, a bő­ví­tés nyo­mán a Sós­tói Sta­di­on­ban össze­sen 13 908 ülő­hely vár­ta a szur­ko­ló­kat.

MOL Aréna Sóstó

A megújult MOL Aréna Sóstó madártávlatból

2015 de­cem­be­ré­ben meg­kez­dő­dött a sta­di­on át­ép­í­té­se, 2018. no­vem­ber 21­én pe­dig az Új­pest FC el­le­ni győz­tes baj­nok­in át­ad­ták a leg­mo­der­nebb kri­tér­i­um­ok­nak meg­fe­le­lő, 14 000 szur­ko­ló be­fo­ga­dá­sá­ra al­kal­mas MOL A­ré­na Sós­tót. E­zen kí­vül szá­mos fej­lesz­tés­re is sor ke­rült a vá­ros­rész­ben, hi­szen a pro­jekt szer­ve­sen kap­cso­ló­dott a Sós­tó Ter­mész­et­véd­el­mi Te­rü­let meg­men­té­sé­hez.

A Sóstói Stadion emlékezetes pillanatai képekben - frissített!
1967. szeptember 20-án avatták fel a felújított Sóstói Stadiont. A piros-kék szentély történelme újabb mérföldkőhöz érkezett, ennek kapcsán időutazásra hívjuk szurkolóinkat.

Több információd vagy emléked van? Oszd meg velünk! Megosztom