Fél tucat érkező – Disztl László visszavonul
Bár az előző szezont osztályozóval zártuk, a második féléves teljesítménynek köszönhetően, Szabó Károly vezetőedző élvezte a klubvezetés bizalmát, és továbbra is az ő irányításával készült a csapat.
A nyári átigazolási szezonban több posztra is érkeztek játékosok. A középpályás Rósa Henriket a Salgótarjántól, a nigériai Precious Onyeabor Monyet a AC Reggiana-tól, Korsós Attilát pedig az FC Soprontól igazoltuk le. Visszatért a ZTE-től a középpályás Varsányi Sándor, az ifi csapattól felkerült a csatár Bognár György, a középpályás Nagy Lajos és a védő Rehák Viktor. Az ősz közepén érkezett Győrből kölcsönbe, a védő Jagodics Zoltán, illetve a 24 esztendős brazil csatár Juliano Carlos Alves.
Több távozó is volt, két csatárunk eligazolt, Zoran Kuntics a Ferencvároshoz és Tóth Mihály a Kispesthez. A középpályások közül távozott Fodor Imre és Cseh András, a csatár közül pedig Jónás Gyula, Puhalak Antal és Wéninger Krisztián is. Már az osztályozó mérkőzés után eldőlt, hogy a 32 esztendős védő, Disztl László befejezi aktív pályafutását, mivel súlyos térdszalag sérüléssel küzdött. Ugyancsak sérülés miatt hagyta abba a futballt a középpályás Zombori András.
Ismét vereséggel kezdtük a bajnokságot
A szezont a Vasas otthonában 2-0-s vereséggel kezdtük, majd két győzelemmel folytattuk, a Pécset 3-1-re, a Vácot 2-1-re vertük meg. Augusztus utolsó napjaiban a Hungária körútra látogattunk. Az első félidőben nagy erőkkel támadtuk az MTK kapuját, ám kifulladtunk, és a védelmünk bal oldala a második játékrészben fegyelmezetlenül játszott, így a 2-2-es félidőt követően nagyarányú vereségbe futottunk bele, 5-2-re kaptunk ki.
A következő három fordulóban sem voltunk eredményesek, a Győri ETO-tól 2-0-s, a DVSC-től 2-1-es, a Csepeltől 3-1-es vereséget szenvedtünk. A mérkőzést követő héten Dr. Brávácz Ottó elnök lemondott, a közgyűlés összehívásáig Bognár Ferenc szakosztályvezetőt jelölte meg helyetteseként. A helyzet nem javult, Újpesten is súlyos, 4-0-ás vereség lett a vége.
A gyenge szereplés ellenére, a Fejértej Parmalat és Székesfehérvár önkormányzata továbbra is biztosította a működéshez szükséges pénzügyi keretet, október végén pedig a klub új elnökének Szuna Józsefet választották, a nevünk „Fehérvár Parmalat FC” lett. Néhány nappal később aztán Kispesten Szabó Károly vezetőedző sorsa is eldőlt. A mérkőzés elején még volt tartása a csapatnak, azonban az első gól után teljesen szétestünk, a második félidőben hibát-hibára halmoztunk, aminek eredményeként 5-0-s, katasztrofális vereséget szenvedtünk. A meccs után Szuna József elnök megköszönte Szabó Károly vezetőedző munkáját. Utódja Csongrádi Ferenc, a pályaedző pedig Szabó József lett.
A ZTE ellen mutatkozott be vezetőedzőként Csongrádi – nem sok sikerrel, ugyanis hiába játszottunk mezőnyfölényben, öt nap kevésnek bizonyult, és 3-1-es vereséggel zártunk. Az egyetlen gólunkat a frissen igazolt Jagodics szerezte. Az utolsó előtti fordulóban végre sikerült győznünk. Egységesebb és korszerűbb játékot produkálva, Horváth Ferenc két góljával, 2-1-re nyertünk a Haladás otthonában.
Az ősz nem sikerült a legfényesebben, az utolsó helyen zártunk 10 ponttal, 3 győzelemmel, 1 döntetlennel és 11 vereséggel.
Ismét osztályozót kellett játszanunk
A vezetőség meghosszabbította a Csongrádi-Szabó páros szerződését a szezon végéig. A téli átigazolás alatt pedig szerződést kötöttek Donát Rajmunddal a Veszprém FC középpályásával, illetve Szalai Attilával, aki a Csepel FC-től érkezett félévre. Szabadkáról a Spartak Suboticatól igazoltuk Joszip Dulicsot, a 25 éves irányító középpályást és a kapus Kujundzsics Zoltánt. A védő, Jávorka András az MTK-tól érkezett fél évre kölcsönbe, a Győri ETO-tól pedig a középpályás Pető Tamás és Vasile Miriuta. Sopronból visszatért a csatár Takács Lajos.
Az érkezőkkel egy időben jelentős átalakítások történtek a keretben. A tartalékcsapatnál folytatta a középpályás Nagy Lajos és a csatár Bognár György. Nyolc labdarúgó került szabadlistára, és végül távozott, a Kispest HFC-hez a védő Varga Ernő és a középpályás Dubecz János, a Haladás VFC-hez a középpályás Varsányi Sándor, a Gázszer FC-hez a középpályás Toldi Gábor, és a Keszthelyhez a kapus Disztl Péter. A Ferencvároshoz igazolt a védő Jagodics Zoltán, a Csepelhez a középpályás Rósa Henrik és a védő Keresztúri András.
Március 9-én megszűnt a Fehérvár Parmalat FC, így a bajnokságban, a továbbiakban Fehérvár ’96 FC néven szerepeltünk. Az új klub nem indul adóssággal, amelyből az előző néven működő Fehérvár Parmalat FC-nak volt bőven, mintegy hatvanmillió forint. Egy hónap múlva ismét változott a név, a bajnokság végéig érvényes szponzori szerződést írtunk alá a Fejértej Parmalat Rt.-vel, így a csapat Fehérvár Parmalat ’96 Futball Club néven szerepelt a folytatásban.
A tavaszt a Vasas Casino Vigadó ellen kezdtük 1-0-ás vereséggel. Ettől függetlenül a cél, továbbra is a 9-10. hely megszerzése volt, ami reálisnak is tűnt, hiszen hét fordulón keresztül nem kaptunk ki. A csapat jól játszott, és olyan győzelmeket is elkönyvelhettünk, mint az MTK elleni 3-0, vagy a DVSC elleni 4-1.
A harmadik helyen álló újpestiek elleni rangadón, óriási győzelmi lehetőséget szalasztott el a csapat. Már a 11. percben 2-0-ra vezettünk, ám a folytatásban, pontatlan játékunknak köszönhetően, két gólt ajándékoztunk a vendégeknek, így 2-2 lett a vége.
A veretlenségi sorozatunk az Innstadt Stadler FC ellen szakadt meg, a csapat gyengén játszott, és 2-0-ra kikapott. A Ferencváros elleni rangadó is nagy lehetőséget kínált, de sajnos nem tudtunk élni vele. A történethez hozzátartozik, hogy Csongrádi Ferencnek, eltiltások és sérülések miatt alaposan át kellett szerveznie a csapatot. Szalai Attila sérült, Kujundzsics, Jávorka, Lőrincz és Pető pedig eltiltott volt. Bár nagyszerűen játszottunk, a szerencse ezúttal a Fradi mellé szegődött, és 2-1-re vesztettünk.
A Kispest HFC ellen fordulatos, izgalmas mérkőzésen 2-0-ról sikerült felállnunk, és fordítanunk. A találkozót végül 3-2-re nyertük meg, Tóth Norbert és Pető Tamás mellett még Urbányi István volt a gólszerző, igaz ő a saját kapujába talált. Az utolsó fordulóban, a BVSC-Dreher vendégeként hiába dolgoztunk ki sok helyzetet, csak egyet sikerült gólra váltanunk, és a végeredmény 2-1 lett a BVSC javára. A szezonban a 13. helyen végeztünk, így osztályozóra kényszerültünk a Diósgyőri FC-vel.
Szoros harc a kiesés ellen
A Diósgyőr elleni első, hazai találkozó nem kezdődött bíztatóan, a vendégek jutottak előnyhöz egy büntetőt követően. Egészen a 60. percig kellett várnia a 6 000 főnyi szurkolónak az egyenlítésre, amikor Takács Lajost buktatták a 16-oson belül, és a 11-est, Dvéri lőtte a jobb sarokba. Tíz perc múlva már vezetést ünnepelhettünk, Monye fejesével kialakult a végeredmény is, 2-1-re győztünk.
A visszavágón hiába vezettünk Horváth Ferenc góljával a 18. percben, szépített, majd előnyhöz jutott a DVTK. A 90 perc 2-1-es diósgyőri vezetéssel ért véget, így következett a ráadás. Érezhető volt, hogy csapatunk jobban bírja, és a 97. percben Takács Lajos eredményes volt, így, a mindkét mérkőzésen jobb teljesítményt nyújtó Vidi, 4-3-as gólkülönbséggel kiharcolta az NB I-ben maradást. Ekkor már tudható volt, hogy nem Csongrádi Ferenccel tervezik a folytatást.
Menetelés, majd kiesés a kupából
A Magyar Kupában a 8. csoportba kerültünk, ahol a Büki TK, a Letenye, és a MOTIM TE volt a három ellenfelünk. Mindhárom csapatot legyőztük, így mi mehettünk tovább.
A 16 közé jutásért a Budafoki LC-vel küzdöttünk meg. Az első mérkőzésen gyakorlatilag eldőlt a továbbjutás sorsa, mivel Horváth Ferenc triplájával, Pálfi és Nagy találataival 5-1-re győztünk. A visszavágón is mi voltunk a jobbak, Nagy góljával 1-0-ra nyertünk.
A 8 közé jutást már Zalaegerszegen eldönthettük volna, de akkor elszórakoztuk a helyzeteket, és csak 2-1-re győztünk, majd itthon 2-0-ra kikaptunk, így számunkra fejeződtek be a kupaküzdelmek. Szuna József elnök kijelentette, a csapat év végi prémiumából egymillió forintot levonnak, büntetés címén a lélektelen játékért, és a kiesésért.
