Az 1948-49-es szezonban az NB III Pestvidék-Székesfehérvári csoportjában indultunk el, igaz már nem a megszokott néven. A város labdarúgósportjának erősítése érdekében ugyanis három, alacsonyabb osztályban szereplő klub - az SZAK, a Bőrgyár és mi, a Vadásztölténygyár - hosszú egyeztetések eredményeképp összeolvadt (az SZTC a legendákkal ellentétben nem társult, hanem központilag megszüntették, játékosai pedig később csatlakoztak az egyesült csapatokhoz). Az így létrehozott klub neve Fehérvári Dolgozók Sportegyesülete, vagyis FDSE lett, színeink piros-fehér. Természetesen ezzel a változással új vezetőség is alakult, a teljes egyesület elnöke Varga Lajos, a szakosztályvezető Török Antal, az intéző pedig Várnagy Ferenc lett. A kispadon a Ferencváros legendája, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmes Háda József edző ült egészen 1949. februárjáig, akkor Gábor Sándor érkezett, aki a kisgyóni csapattal párhuzamosan edzette a mieinket.

A csapat összetétele nem csak az összeolvadás, de a háború miatt is jelentősen megváltozott, bár fel-fel bukkant néhány korábbról is ismert név. Az összevonás miatt több csapatra való játékos volt állományban.

A legelső NB III-as mérkőzésünket a Monor ellen játszottuk, az eredménye 4-4-es döntetlen lett. A folytatásban sem szerepeltünk rosszul, a 16 csapatos mezőnyben 30 ponttal a 3. helyet szereztük meg. Volt 15 győzelmünk, 6 döntetlenünk és 9 vereségünk. A gólarányunk 76:62 volt. 

Az NB III mellett még egy-egy csapattal indultunk az alszövetségi I. és II. osztályban is. Előbbi csapat a 9., utóbbi az első helyen végzett csoportjában.